A következő történetet mindenkinek ajánlom figyelmébe, leendő anyukáknak és apukáknak egyaránt. Egy apuka szívet melengető írásából kiderül, hogy bizony a férfi nemet is mélyen érinti az esemény, és ők is kiveszik a részüket, amennyire ez lehetséges.

Johanna születése – apa szemével

Talán mindenki kíváncsi arra, hogy kislányunk születése, édesanyjának szülés előtti pillanatai, órái, illetve maga az „együtt szülés” az én, azaz az apa szemszögéből milyen is lehetett. Ezt megpróbálom kicsit visszaadni, feleleveníteni, hiszen az én emlékeimből nem tudtak az események, képek, érzések kitörlődni, mivel a fájdalmakat nem én, hanem kedvesem élte át, s úgy mondják, maga az agy kitörli, megszépíti a fájdalmasan megélt dolgokat, legyen az szerelmi csalódás, fizikai kín, vagy egy fájdalmaktól terhes világra segítés.

Tényleg igaza lehet annak, aki azt mondja, hogy a nem várt dolgok csőstől jönnek. Nem volt elég, hogy kedves és szakmájában elismert sógorom késve és egymaga próbálta az általunk megálmodott csempével és járólappal beburkolni a konyhánkat, bizony, vasárnapra már egy új baljós jel kezdett felbukkanni a látóhatáron. Ez szeretett feleségem reggeli kijelentése nyomán kezdett alakot ölteni, mikor közölte, hogy: „Azt hiszem, elfolyt a magzatvíz”.